Legalábbis remélem. Tudom! Persze kitudja mit kéne tennem. A világ elvárja, hogy tizennyolc évesen tudd mit akarsz, dönts a jövődről, éretten gondolkozz. A világ elvárja. Én is elvárom magamtól, de ez nem jelenti azt, hogy nem félek. Valójában rettegek, mert ki mondja meg, hogy jól döntök-e? Vagy, hogy az az én utam, amit választok. Senki sem fogja megmondani, nekem kell bíznom magamban. És próbálok bízni, hogy látni fogom a célt és az oda vezető utat is. Bízom, csak baromi nehéz néha..Gondolom minden pszichológus első szava az ÖNBIZALOM HIÁNY lenne erre. Bevallom így van. Tudom, hogy minden ostoba félelmem mögött az önbizalom hiány áll. Küzdök is ellene; van, hogy sikerül, van, hogy nem. De elhiszem, hogy egy nap olyan szikla szilárd önbizalommal fogok rendelkezni, amilyenre mindig is vágytam, amiből senki és semmi nem billenthet ki.!!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: